
A főzelékeket ráadásul leginkább a kedvező áruk teszi annyira vonzóvá, elvégre jóval nagyobb adag főtt ételt lehet kevesebb pénzből előállítani, ha főzeléket főzünk. A rendszeres zöldségfogyasztás természetesen alapvető fontosságú az egészséges életmódban, és vitathatatlan, hogy minél több zöldséget fogyasztunk, annál több tápanyagot juttatunk a szervezetünkbe, csakhogy az egészséges táplálkozásra való törekvést kegyetlenül nyakon lehet csapni azzal, ha az értékes zöldségeket cukorral és finomliszttel párosítjuk.
Lássuk csak, mi a baj a finomliszttel:
A finomliszt fogyasztásának egészségre gyakorolt káros hatásai több tényezőn alapulnak.
-
Alacsony tápanyagtartalom: A finomliszt a gabonaszemek őrlésével készül, és a folyamat során eltávolítják a gabona külső rétegeit, valamint a csírát. Emiatt a finomliszt kevésbé tápláló, mint akár a teljes kiőrlésű liszt, hiszen jelentősen kevesebb rost, vitamin és ásványi anyag található benne.
-
Magas glikémiás index: A finomliszt magas glikémiás indexe miatt fogyasztását követően a szervezetben gyorsan megemelkedik a vércukorszint, ami magas inzulintermelést eredményez. Mindez elősegítheti a zsírlerakódást, és növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
-
Emésztési problémák: Alacsony rosttartalma miatt a fogyasztása emésztési problémákat is okozhat, mint például székrekedés vagy puffadás. Mivel a rostok segítik az emésztőrendszer megfelelő működését és a bélmozgást, ezért a finomliszt helyett érdemes magasabb rosttartalmú alternatívákat választani az egészséges emésztés fenntartása érdekében. 4. Fokozott étvágy és súlygyarapodás: A finomliszttel készült ételek alacsony rost- és tápanyagtartalma, valamint magas glikémiás indexe miatt gyorsabban érezhetjük magunkat éhesnek, ami növeli az étvágyat és túlevéshez is vezethet.
Mégis milyen lisztet érdemes fogyasztani?
Temérdek alternatív lisztféle áll rendelkezésre, és egy biztos: nem létezik olyan étel, ami ne lenne előállítható egészséges lisztféléből! Még a szigorúbb feltételeket támasztó low carb vagy akár ketogén diétában is számos liszt közül választhatunk, és nem kell lemondani a péksüteményekről, se a sűrű és krémes főzelékekről! Érdemes a búzafinomliszt helyett olyan alternatívákat választani, amelyek magasabb rost-, vitamin- és ásványi anyagtartalommal rendelkeznek, mint például a mandulaliszt, szezámmagliszt, lenmagliszt vagy akár a különleges hatásokkal rendelkező konjac liszt.
Kanyarodjunk vissza a főzelékekhez:
Bár a főzelékek tápláló és vitaminban gazdag ételek, sokan mégis finomliszttel sűrítik, ami a fent részletezett okokból kifolyólag az egészséges ételünket egészségtelenné teszi. A jó hír az, hogy létezik tökéletes alternatíva, amely nem csak egészséges, de még a fogyásban is segít: ez nem más, mint a konjac liszt. Ennek segítségével a főzelékeink pontosan ugyanolyan ízűek és állagúak lesznek, mintha búzaliszttel sűrítettük volna őket, ám messze egészségesebb verzióban kerülnek az asztalra. A konjac liszt mellékízmentes lisztféle, tulajdonképpen tökéletesen ízetlen, így attól sem kell tartani, hogy változtat a főzelék jól megszokott ízvilágán.
Mi az a konjac liszt?
A glükomannán egy Ázsiában őshonos növény, amelynek gumójából készül a konjac liszt. Ez egy elképesztően alacsony kalóriatartalmú és magas rosttartalmú lisztféle, és fogyókúrás termékekben is gyakra helyet kap ördögnyelv néven. A konjac liszt a főzelékek sűrítésében verhetetlen alapanyag! Rostban gazdag lisztféle, ami elősegíti az emésztést és jóllakottság érzetet kelt, ezáltal hozzájárul a fogyáshoz, hiszen kevesebb kalóriát fogunk fogyasztani, ha hamarabb és hosszabban tartó teltségérzetet érzünk. A konjac liszt nem tartalmaz glutént, így azok számára is ideális választás, akik gluténérzékenységgel küzdenek, ráadásul szénhidrátmentes.
Hogyan pótoljuk a főzelékben a búzalisztet konjac liszttel?
Elképesztő vízmegkötő hatásának köszönhetően a konjac lisztből csak kevés mennyiségre van szükség. Míg egy lábas főzelékhez 2-3 evőnanál búzaliszt kell, addig konjac lisztből ugyanabban az esetben elegendő csupán 1-2 teáskanálni mennyiség. Fontos, hogy a konjac liszt nedvességgel találkozva azonnal gélesíteni, sűríteni kezd, ezért a csomósodás elkerülése érdekében érdemes más liszttel vegyíteni, például bambuszrost liszttel együtt tökéletes alapanyag főzelékekhez, de akár önmagában is használható, ha a főzelék levéből fokozatosan adagolunk hozzá folyamatos keverés mellett. Általában 1-2 teáskanállal használunk belőle, és például bambuszrost liszttel keverve egyszerűen a búzafinomlisztnél megszokott mennyiségű bambuszrost liszthez kell 1-2 teákonálnyi konjac lisztet elkeverni, és habarásként felhasználni.
Ha szeretnéd, hogy a főzelékeid valóban egészségesek legyenek, egy az egyben felejtsd ki a receptből a cukrot, helyette válassz zsenge zöldségeket, amik önmagukban is édesebbek. Az alacsony tápértékű, ugyanakkor magas szénhidráttartalmú búzafinomliszt helyett használj konjac lisztet a sűrítéshez, és bónusz tanácsként pedig fogadd meg, hogy a zöldségeket nem főződ olyan puhára, mint a vaj, hanem roppanósra hagyod, így jobban megőrizhetik tápanyagtartalmukat.